MinDig TV - Betölti a világod!

Sokan használtuk ezt a népszerűvé vált rajzfilmszöveget: Vilma, engedj be!!, mely a talán egyik legnépszerűbb rajzfilm a Flintstone család végén hangzott el, mikor főhősünk a kőkorszaki szaki…no de minek mondjam, úgyis mindenki látta és ismeri.

Persze kevesebben tudják, hogy 1960. szeptember 30-án mutatták be Amerikában az első, főműsoridőben sugárzott rajzfilmet, a Flinstonest. A magyarországi sugárzás során inkább ez a cím vált ismertté: A Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki, a híres amerikai rajzfilmsorozat, az őskori család kalandjairól. Arra a blog hasábjain nem vállalkozhatunk, hogy bejegyzésben a világ rajzfilmtörténetét bemutassuk, de egy-két érdekességet, és főleg magyar vonatkozású érdekességet szívesen megosztunk.

Rögtön itt a Frédi és Béni szövegénél maradva, mely nagyszerű fordítás önálló életet él, és melynek magyar változatát Romhányi József írta. A mester rímei és nyelvi játékai a magyar beszélt kultúra újra meg újra idézett és használt részévé váltak az évek során. Az már csak egy urbán legenda, hogy Romhányi József szövegírása és fordítása oly remekre sikeredett, hogy az amerikai változatot is Romhányi szövege után „újraszinkronizálták”. Talán említsünk meg néhány magyar hangot (Csákányi László; Márkus László, Psota Irén, Váradi Hédi, Alfonzó, Szuhay Balázs), melyek miatt is már klasszikussá vált a rajzfilm, és még sokan mások…Természetesen nem bírok magammal, muszáj megnevezni még néhány későbbi szinkronizálásában jelesült Flintsone magyar hangot, úgy mint Esztergályos Cecília, Kern András, Kaló Flórián , Major Tamás, Rátonyi Róbert, Tábori Nóra, Haumann Péter. Itt és most érdemes megköszönnünk a felejthetetlen élményt, ami arra a rangra emelte az amerikai rajzfilmet, mely miatt biztos a hallhatatlanok közé került. Külön fórum alakult, magyar nyelven is Frédi és Béni legjobb rímei címmel.


A rajzokról részletesen majd egy későbbi alkalommal szólnánk, de érdemes piedestára emelni még további hangokat, melyek sokszor sajnos csak név nélkül maradnak meg bennünk. Helyey Lászlóhoz, - aki színpadon is alakította igazságos királyunkat- , annyira kötődött a Mátyás király szerep, hogy már a magánéletben is Mátyás királynak nevezték. Szabó Gyula páratlan és különösen esti mesére alkalmas orgánuma és a szuggesztív előadásmódja miatt a Magyar Népmesék sorozat sikerét megalapozta, és sokak az ő hangjával idézik fel magukban legkedvesebb meséjüket.  Csákányi László jóságos Karak szinkronszerepe miatt mindannyiunknak a kedves ismerőse maradt. Vagy inkább a Gombóc Artúr ami először beugrik a hangja  hallatán? De sorolhatnánk a Süsü Öreg király szerepét, de természetesen tudott negatív szereplő is lenni, például Döbrögiként hallhattunk a Ludas Matyiban. Sokáig folytathatnánk a  sort, a legendás rajzfilmhangok közül – még talán Dr. Bubó asszisztensnője az Ursula nővér hangja idéződik fel legtöbbünkben, akit Csala Zsuzsa szinkronizált.

A Magyar rajzfilmgyártás története érdekes módon már 1914-ben kezdődött, és egy évszázad alatt komoly világhírű nemzetközi rajzfilmszemlén több nyertes alkotást álmodott filmvászonra.  Még idén ősszel szeretnénk felidézni belőle néhány igazán kedves és ismert alkotást.

A mesék szeretőinek az M2 számos gyermek-és ifjúsági műsort sugároz, és a legjobb, hogy a MinDig TV Applikációval is élőben nézhető. Soroljam mi minden látható? Lolka és Bolka nagy utazása, Mazsola és Tádé, Thomas a gőzmozdony, és amit én biztosan megnézek, a Tesz-vesz város francia animációs film. Jó mesenézést mindenkinek!