Korábban megígértük, hogy visszatérünk a HbbTV világába, és bemutatjuk, miről hallhattak azok, akik részt vettek az első hibrid tévés workshopon.
Arról már meséltünk, hogy az előrejelzések szerint 2016-ban már több mint 500 millió tévékészüléknek lesz internet-hozzáférése Európában, és a háztartások több mint 60%-a már most használ okos tévés alkalmazást legalább egyszer egy héten.
De honnan is indult mindez? Néhány évvel ezelőtt megkezdődött a hagyományos tévéhez különböző adatszolgáltatások hozzáadása, melyekre az interaktivitás (melynek eszköze a távirányító vagy egy másodlagos képernyő, például egy okostelefon) különböző szintjei jellemzőek. Helyi interaktivitásról beszélünk például a letöltött adattartalmakban való navigáláskor, visszirányú kapcsolatról pedig többek között szavazáskor, vásárláskor vagy interaktív televíziós honlapok esetében. Sok interaktív tévés szolgáltatás létezik, de a HbbTV az egyetlen nyitott platform. Alkalmazásával elkerülhető, hogy egy adott applikációt minden egyes TV brandre külön kelljen kifejleszteni és évente megújítani.
A HbbTV egyre népszerűbb, egyre többen nyomják meg a piros gombot.
A HbbTV-specifikációk egy platformot definiálnak emelt szintű, multimédiás, interaktív alkalmazások jelzésére, szállítására, megjelenítésére. Az alkalmazásokat úgy tervezik, hogy (DVB és széles sávú internetes csatlakozással egyaránt rendelkező) hibrid terminálokon futtathatók legyenek. A műsorszóró hálózati kapcsolat főbb funkciói a szokásos digitális televíziós, rádiós és adatszolgáltatások átvitele, a műsorhoz kapcsolódó alkalmazások jelzése és átvitele a kapcsolódó adatokkal együtt, valamint a tévé- és rádióműsorok és az alkalmazások szinkronizációja. A szélessávú kapcsolat funkciói ezzel szemben az igény szerinti és az élő tartalmak szállítása, az alkalmazások és alkalmazásszerverek közötti információcsere. A műsorszóró kapcsolat felel tehát azért, hogy a TV elérhesse a HbbTV portált egy speciális alkalmazás-leíró tábla segítségével, míg a szélessávú kapcsolat „feladata” a másodlagos képernyőről történő alkalmazásindítás, a kommunikáció egy másodlagos HbbTV-terminálon futó alkalmazással, és a média és az alkalmazások szinkronizálása egy hibrid terminál és egy másodlagos képernyő vagy egy második HbbTV-terminál között (HbbTV 2.0).
Arról, hogy a HbbTV a lineáris tv mellett milyen nemlineáris szolgáltatásokat támogat és milyen tipikus alkalmazások léteznek, egy következő bejegyzésben részletesen szólunk majd, de ha valaki elindítja a MinDig TV Pluszt, ezek közül többet maga is kipróbálhat.
És akkor lássuk, hogyan is született a HbbTV szabvány. A HbbTV 1.0 specifikáció az ETSI TS 102 796 V1.1.1 szabványba épült be 2010-ben. A következőkben a HbbTV 1.0 specifikáció elemeit mutatjuk be rövid magyarázattal.
- A CE-HTML XHTML-alapú szabvány weboldalak tervezéséhez, amely lehetővé teszi skálázható felhasználó interfészek definiálását különféle képernyőkhöz. Ennek a HbbTV szempontjából fontos komponensei az alkalmazás nyelvének és a nemlineáris A/V tartalom alkalmazásba való beágyazásának meghatározása, valamint a DOM (Document Object Model) eseménykezelésének meghatározása (pl. gombnyomási eseményekhez) és az állóképformátumok specifikálása
- A HbbTV a CEA-2014-nek az OIPF Declarative Application Environment (DAE) specifikáció által meghatározott profilját használja. Az OIPF DAE specifikációjából átvett további fontos komponensek a JavaScript API-k a tv-s környezetben futó alkalmazásokhoz (pl. csatornaváltás), valamint a lineáris A/V tartalom alkalmazásba való beágyazásának meghatározása.
- A DVB alkalmazásjelzési specifikációjából (ETSI TS 102 809) két komponenst —az alkalmazások jelzését és az alkalmazások szállítását műsorszóró csatornán vagy http-alapon— vette át.
- A támogatott formátumokat az „OIPF Media Formats” specifikáció definiálja (állókép - JPEG, GIF, PNG, video - AVC_SD_25, AVC_HD_25, audio: HE-AAC, AC-3 (Dolby Digital), MPEG1_L3, konténer: MPEG-2 TS, MPEG-4). A terminál elvárt minimális megjelenítési képessége 1280x720 képpont 16:9-es oldalarány mellett.
A hivatkozott szabványok azonban nem minden funkcióra adnak megoldást (ilyen például az alkalmazások életciklusának definiálása), ilyenkor a HbbTV-specifikáció közvetlenül definiálja a követelményeket. A fentieken túl a HbbTV specifikáció ajánlásokat tartalmaz a felhasználói élményre vonatkozóan is, és áttekintést ad a HbbTV rendszertechnikájáról.
A HbbTV 1.5-öt 2012-ben olyan többletigények kielégítésére hozták létre, mint a HTTP-alapú adaptív streaming támogatása, a DRM-kompatibilitás, valamint a DVB-SI (Digital Video Broadcasting – Service Information) EIT-ben (Event Information Table) szállított műsorleíró információkhoz való hozzáférés. A HbbTV 1.5 ETSI TS 102 796 v1.2.1-ként jelent meg. Az igényeknek megfelelően ebbe belekerült az MPEG-DASH-ra épülő adaptív streaming támogatása, ezzel az érzékelt video megjelenítési minőség javul, erősen terhelt vagy lassú internetes összeköttetés esetén. Az MPEG-DASH szabványból csak az ISOBMFF (ISO Base Media File Format) profil támogatása szükséges, amely lehetővé teszi élő és OD (On Demand) streaming tartalom szolgáltatását, és támogatja a rövid idejű video szegmensek megcímzését és összefűzését.
Az MPEG-DASH formátumban szállított tartalom többféle (a tartalomszolgáltatók által igényelt), az MPEG CENC (Common Encryption) specifikációra épülő DRM technológia használatát is lehetővé teszi. A közös titkosítási eljárás (CENC) szabványos titkosítási és kulcsleképezési eljárásokat specifikál a titkosított tartalomnak egy- vagy többféle DRM-mel való feloldására. A HbbTV 1.5. támogatja az EPG-adatokhoz való hozzáférést is, és ezzel a hétnapos, egységes, HbbTV-alapú EPG-alkalmazások létrehozását.
A 2014 végén kiadott HbbTV 2.0 specifikáció a HbbTV 1.5-re épül, de bevezet továbbfejlesztett technológiákat és új jellemzőket. Az egyik legfontosabb kiegészítést már említettük: bevezetésre került a másodlagos képernyő (CSD – Companion Screen Device) támogatás, és a specifikáció kiterjed a tartalmak és a terminálok szinkronizálására. Ennek megfelelően a HbbTV alkalmazás tableten vagy okostelefonon való indítása is kezdeményezhető a DIAL (DIscovery And Launch) protokollon keresztül (ezt használja a Chromecast). A másodlagos képernyők felhasználási eseteivel visszatérünk egy későbbi bejegyzésben.
Fontos elem továbbá a HbbTV 2.0-ban a támogatott webes technológiák kiterjesztése például a következőkön keresztül: HTML5, CSS3 (Cascading Style Sheets: stíluslapokat használó nyelv egy jelölő nyelven készült dokumentum megjelenésének leírására) és DOM3 (2004) / DOM4 (2014) (Document Object Model, HTML, XHTML, and XML formátumú dokumentumok reprezentálására és használatára). A HbbTV 2.0 igazodik a korszerű webes alkalmazások igényeihez.
A HbbTV 2.0-ban jelentős kiegészítés továbbá a DVB CI Plus 1.4 támogatása, így egy alkalmazás kérheti, hogy a CI Plus CAM dekódolja a szélessávú hálózaton szállított A/V tartalmat. A CI+ révén bevezetett legfőbb járulékos funkció a CICAM - CI+ Conditional Access Module – és a vevőkészülék közötti tartalomvédelem, de említésre méltó a több tuner támogatása, az IP-hálózaton érkező video támogatása vagy a vízjelzési és transzkódolási képesség.
A legfontosabb továbbfejlesztett technológiák közé tartozik az is, hogy a video kodekeknek az MPEG-2 és az AVC (Advanced Video Coding) mellett támogatniuk kell a HEVC (High Efficiency Video Coding) formátumot is HD és UHD felbontás mellett egyaránt (a jobb sávszélesség-kihasználás érdekében az IP-hálózaton keresztül), ezzel a jobb képminőség is garantálható.
A HbbTV 2.0-ban olyan új technológiák szerepelnek a fentieken kívül, mint a feliratok az IP-n átvitt video tartalmakhoz vagy a személyes adatok védelme.
Láthatjuk, hogy a HbbTV fejlődik, és az azt övező érdeklődés is egyre kiterjedtebb. A 2010-ben alapított HbbTV Consortium – melynek tagjai többek között kutatóintézetek, szakmai szervezetek, készülékgyártók, hírközlési társaságok és szoftverfejlesztők– 2015-ben már közel 80 tagot számlált nemzetközi szinten. Az angolul beszélő érdeklődőknek javasoljuk, hogy látogassanak el a hbbtv.org/ -ra további információért. Ha pedig internetre csatlakoztatott tévékészüléken nézi a MinDig TV adását, álljon a MinDig TV Plusz Infocsatornára, és nyomja meg a piros gombot!
