MinDig TV - Betölti a világod!

A bejegyzés apropóját az adja, hogy nemrég az Antenna Hungária Zrt. – a Mi Software Kft. közreműködésével – megtartotta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az első HbbTV Workshopot, ahol a jövő műszaki szakembereit vezették be egy olyan alkalmazásprogramozási szakterület rejtelmeibe, amely világszerte és Magyarországon is egyre népszerűbb.

Az előadások sorát Schneider Henrik, az Antenna Hungária Műsorterjesztés és média üzletágának vezetője nyitotta, aki a HbbTV jelenéről és jövőjéről tartott áttekintést, szintén az Antenna Hungáriát képviselte Sogrik György és Gnandt András, akik a HbbTV szabvány műszaki jellemzőit és technikai hátterét ismertették, míg a Mi Software képviselőinek köszönhetően a jellemző alkalmazásprogramozási megoldásokba nyerhettek betekintést a résztvevők. Egyetemisták és több tartalomszolgáltató képviselője vett részt az eseményen, amely igazán sikeresnek bizonyult. A nagy érdeklődésből pedig arra következtettünk, hogy szélesebb közönséggel is érdemes megismertetnünk, miről is volt szó az eseményen. Íme.

Arról már írtunk korábban, hogy milyen interaktív funkciói érhetőek el MinDig TV Plusznak, és hogy milyen izgalmakat tartogat a tévénéző számára. De a technikai háttérről ez idáig – méltatlanul – kevés szót ejtettünk. Most folytatjuk az indító bejegyzést.

A HbbTV – vagyis a Hybrid Broadcast Broadband Television – egy rugalmas szabvány, amely lehetővé teszi, hogy a sugárzott televízió- és rádióprogramok mellett különböző, internethálózaton eljuttatott multimédiás tartalmakkal egészüljön ki a szolgáltatás.

Kedvcsinálónak kezdjük egy videóval, amely bemutatja, hogy mit is nyújt a HbbTV a felhasználó számára.



Látjuk, hogy a HbbTV használata rendkívül egyszerű: internet kapcsolatra és HbbTV képes TV-re van szükség, és ami nagyon fontos, használatkor a tévéfelületet nem is kell elhagyni. Az pedig bizonyos, hogy egyre több tévékészülék csatlakozik az internetre, számuk 2016-ra világszerte már több mint 500 millióra nő, és a háztartások több mint 60 százaléka már most használ okos tévés alkalmazást legalább egyszer egy héten.

Az interaktivitás eszköze jellemzően a távirányító, melynek esetünkben legfontosabb eleme az a bizonyos „piros gomb”, amivel el tudjuk indítani a szolgáltatást.
 
A három további színes gombnak, a nyilazott gomboknak, az OK és vissza gomboknak is megvan a maguk szerepe, ezeket már az adott alkalmazás definiálja.  Ezekkel választhatjuk például ki, hogy melyik videó tartalmat nézzük meg, mire szavazunk, vagy épp ezekkel irányítunk egy játékot. Az interakció történhet egy második képernyő segítségével is (legyen az például egy okostelefon vagy egy tablet), de erről majd később. A „piros gomb” ikont a műsorhoz kötődő autostart alkalmazás hozza létre, ha ez megjelenik a képernyő sarkában, jelzi számunkra, hogy aktív a Hbb funkció (később ez az ikon eltűnhet, de ez nem jelenti azt, hogy nem érjük el a HbbTV alkalmazást).
 
Nyomja meg a piros gombot! – Ugye milyen egyszerű?

Hogyha pedig a HbbTV legfontosabb jellemzőit szeretnénk csokorba szedni, el kell mondanunk, hogy ez az egyetlen nyitott platform, nem kell évente és készülékmárkánként újrafejleszteni, és – hasonlóan más web alapú szolgáltatásokhoz – rugalmasan integrálható számos funkció.
 
Alkalmazása lehetővé tesz például olyan nemlineáris szolgáltatásokat, mint az időeltolás (műsorok késleltetett kijátszása), a start-over (visszatekerés egy műsorszám elejére), a catch-up TV (korábbi műsorszámok lejátszása a szélesssávú csatornán keresztül), VoD-tartalmak (videoanyagok, amelyek nem kapcsolódnak egyik műsorszolgáltatóhoz sem) vagy akár a műsorszámok rögzítése egy hálózati tárolón a későbbi visszanézéshez (PVR), és újfajta reklámozási lehetőségeket is életre hív.  Különböző országokban ezeket különféle kombinációban már használják.

Rövid nemzetközi kitekintésként érdemes megjegyeznünk, hogy a HbbTV széles körben, világszerte terjed: a HbbTV-képes vevőkészülékek száma 2014 végén 11 millió volt (a 2015-ös adattal majd visszatérünk). Németországban, Franciaországban és Spanyolországban kiterjedtnek mondható a használata, és Ausztráliában is sikeres a szolgáltatás. Ausztria, Lengyelország és Nagy-Britannia azok közé az országok közé tartozik, ahol fejlődő, Belgiumban, Hollandiában, Csehországban, Svájcban, Finnországban és Dániában pedig növekvő szakaszban van a szolgáltatás, és ez mondható el Magyarországról is. 2015-ben vezették be a szolgáltatást Észtországban és Törökországban, és az USA-ban és Dél-Amerikában is ezt tervezik.
 
De kanyarodjunk is vissza a hazai helyzetre.  2013 óta a smart tévék zömében integrálva van a HbbTV funkció, és közel félmillió háztartás rendelkezik is Hbb-képes tévékészülékkel. (Itt jegyezzük meg, hogy ezeknek a vételre alkalmas vevőberendezéseknek a minősítését jelenti a MinDig TV HbbTV képes készülék matrica, amely a csomagoláson vagy a vevőtájékoztatón található, és amely garantálja, hogy az adott eszköz alkalmas a MinDig TV adásának vételére és a HbbTV jel felismerésére.)

Magyarországon az Antenna Hungária 2013 októberében indította el a kísérleti HbbTV sugárzást MinDig TV Plusz néven, amelynek szolgáltatásai a MinDig TV Plusz Infocsatornáról érhetők el a MinDig TV platformon (és amelyeket részben a fenti videó, részben pedig egy korábbi bejegyzés mutatott be.)  Azért nem árt egy kis frissítő összegzés: találunk itt multimédia tartalmakkal gazdagított műsorújságot (ún. Rich EPG-t ), streamelt élő TV- és rádióadásokat (Fishing&Hunting, Fix TV, CMusic és iConcert, a Dankó Rádió, a Duna World Rádió, vagy a Radio Swiss csatornái), videótárat, valamint tévécsatornák időszakos oldalait, amelyek jellemzően egy-egy kódolatlan időszakhoz kapcsolódnak. Mindezt hírek (ezek RSS csatornákon keresztül automatikusan frissülnek), időjárás előrejelzés, a lottószámok, a 2048 nevű játék, és rendszeresen frissülő webkamerás képek - az egyik adótorony tetejéről - egészítik ki.

A workshop résztvevői maguk is megismerhették, mit tartalmaz a MinDig TV Plusz.

A kereskedelmi hibrid tévészolgáltatást 2014 májusában indította az Antenna Hungária az MTVA megrendelése alapján. A Médiaklikk elnevezésű szolgáltatás bármelyik közszolgálati tévécsatornáról elérhető a távirányító piros funkciógombjának megnyomásával, és kibővített műsorújságot (promo és catch up tartalmakkal), híreket, a legfrissebb időjárás előrejelzést, visszanézhető híradót és néhány közszolgálati rádió élő műsorát tartalmazza. Ez a kínálat a 2014-es foci VB alatt olyan extra funkciókkal egészült ki, mint a meccsek újranézésének lehetősége, a legfontosabb hírek, statisztikák.
Ez a VB projekt olyan sikeresnek bizonyult, hogy nem lennénk meglepve, ha a 2016-os foci EB és az Olimpia idején is hasonló interaktív szolgáltatásokkal jelenne meg az MTVA a spotszerető közönség számára.

Végül egy kis technikai háttér, ami csupán ízelítő azoknak, akik tudásra szomjaznak a témában, újabb bejegyzésekkel jelentkezünk hamarosan, amelyek segítségével mindenki kirándulhat egyet a HbbTV világában.

A HbbTV platform főbb jellegzetességei közé tartozik, hogy az alkalmazásokat HbbTV/JavaScript alapú böngésző jeleníti meg, a szolgáltatásokhoz és a tartalomhoz való hozzáférés korlátozható. A műsorszóró csatornán átvitt alkalmazások megjeleníthetők olyan terminálokon is, amelyek nem csatlakoznak szélessávú (IP) hálózatra, és az alkalmazások többféle terminálon (pl. IDTV-n, vevődekóderen, PVR-en) futtathatók. Nagyon fontos, hogy a HbbTV a műsorhoz kötött és műsortól független alkalmazásokat egyaránt támogatja.

A HbbTV-specifikációk egy platformot definiálnak emelt szintű, multimédiás, interaktív alkalmazások jelzésére, szállítására, megjelenítésére. Az alkalmazásokat úgy tervezik, hogy (DVB és széles sávú internetes csatlakozással egyaránt rendelkező) hibrid terminálokon futtathatók legyenek.
A HbbTV 1.0 szabvány 2010-ben született meg, amit 2012-ben követett a HbbTV 1.5 olyan kiegészítésekkel, mint a DRM-kompatibilitás, az MPEG-DASH-ra épülő adaptív streaming támogatása vagy a hozzáférés az EPG-adatokhoz. A HbbTV 2.0 specifikációt 2014 végén adták ki, az igényeknek megfelelően a HTML5, a HEVC és a másodlagos képernyők támogatásával. Ilyen többképernyős lehetőség például a video indítása és vezérlése a másodlagos képernyőről, kiegészítő tartalom küldése másodlagos képernyőre, alkalmazás indítása és futtatása másodlagos képernyőn, műsorhoz kapcsolódó információ megjelenítése másodlagos képernyőn.
 
De ne is szaladjunk ennyire előre, mint ígértük: a folytatás hamarosan következik. Lényeg a lényeg: a televíziós és internetes tartalmak statikus és dinamikus összekapcsolásával a HbbTV teljesebbé teszi a televíziózás élményét. Széles körben terjed, az alkalmazások köre pedig gyakorlatilag korlátlan. Ha visszakanyarodunk történetünk elejére – vagyis arra, hogy workshopot tartottunk az egyetemi hallgatóknak – azt mindenképp megállapíthatjuk, hogy az esemény sikeressége, a sok-sok felmerülő kérdés mind azt bizonyítja, hogy sokat fogunk még a HbbTV-ről hallani. Terveink között pedig az is szerepel, hogy szervezünk még a mostanihoz hasonló workshopokat, ahova várjuk az érdeklődőket szeretettel. Addig is nézze a MinDig TV-t, álljon a MinDig TV Plusz Infocsatornára, és nyomja meg a piros gombot!