Nehéz dolog válogatni a világ filmtörténetének legszebb zenéi közül, különösen azért, mert van olyan film, amit szereplői miatt, másikat pedig a története miatt, és van olyan, amit a zenéi miatt szeretünk a többinél is jobban. Valószínűleg az Oscar-díj kategóriái is azért alakultak ki, hogy minden egyes alkotó , aki egy-egy moziban kiemelkedőt hoz létre, díjazásban részesülhessen.
Kedvencünket (ezt egyaránt elmondhatjuk a filmről és annak zenéjéről is) a Keresztapát az Amerikai Filmakadémia az 1972-es év legjobb filmjének járó Oscar-díjjal tüntette ki. Szerintünk nem él olyan ember a Földön, akinek ne csengnének ismerősen a filmklasszikus zenéjének dallamai. Felejthetetlen!
Biztosan több részletét és zenéjét idézzük szívesen a Volt egyszer egy Vadnyugat klasszikusnak, melynek sikere a négy főszereplő, Henry Fonda, Charles Bronson, Jason Robards és Claudia Cardinale, valamint méltán világhírű rendezője, Sergio Leone és zeneszerzője, Ennio Morricone közös munkájának eredménye. Az is biztos, hogy ha western filmről beszélünk, az emberek többségének a Volt egyszer egy Vadnyugat jut eszébe.
Már a film indulásánál megismerjük a szájharmonika felejthetetlen dallamát, amely a film örök védjegye. A filmzenei leírások szerint egészen különös művészeti egymásrahatások hozták létre ezt a nagyszerű művet. A zene hamarabb volt készen, mint a film, és Leone Moriccone muzsikája alapján tervezte és rendezte a jeleneteket, végül a vágószobában is a zene lapján rakta egybe a filmet. Egészen különösek a fenti nyitójelenetben megszólaló felejthetetlen természetes hangok: zümmögő légy, a csöpögő víz, a kattogó telegráf, a csikorgó szélkerék, - mind mind szervesen hozzájárulnak a jelenet egyedi hangulatához és a feszültség keltéséhez. A Harmonika Suli szerint a főhős a Man With a Harmonica című szám főtémáját játssza, a harmonika D-s hangolású, a dallam tabja pedig: 4D 4Db 4D 4Db 4D; 4D 3Db 4Db 4D 4Db 4D. No én ebből nem sokat értek, de a lényeg az, hogy akkor ez a zene a fülünkbe mászott és azóta sem jött ki onnan. Legalább is az enyémből nem…
Természetesen rengetegen szeretik a filmzenéket, és a népszerű videó megosztó csatorna is számos filmzene válogatással rendelkezik. Ezen válogatások között szemezgetve fedeztük fel a Csinibaba című magyar film ma már szintén klasszikusnak nevezhető több zenés jelenetét is. Mi most valamiért a számunkra oly kedves Gézengúz című dallamot emelnénk ki. (Ha a letöltéseket nézzük, akkor elég sokan szeretik a magyar hazai filmzenékből a Magyar Vándor zenéjét, és a 30-as évek ritka zenéi is fellelhetők a válogatásokban.)
Búcsúzóul a legszemélyesebb és legkedvesebb filmemből egy részlet, a Notting Hillnek a klasszikusa, melyet bármikor meg tudnék hallgatni.
P.s.
Botorság lenne befejezni, csak így ezt a bejegyzést, ha nem emlékeznénk meg arról, amit egyszer valaki 121x ismételve vett fel számomra egy CD-re és a blogbejegyzés idején már több mint 152 millióan töltötték le: Somewhere over the Rainbow - Israel Kamakawiwo‘ole előadásában. Ez a filmszám az ő előadásában vált igazán híressé. A dal Harold Arlen előadásában 1940-ben a legjobb eredeti filmdal elismerést nyerte el az Oscar-gálán.
