Úrvacsora – Duna Tv: május 1., kedd
Csend – Duna Tv: május 8., kedd
„Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" - teszi fel a kérdést Ingmar Bergman a filmtörténet egyik legszebb trilógiájában.
Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat. Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve a ’Csend’, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja mindkettő utasát, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. A film mozgató eleme a csend. Bergman szereplői számára megteremti az átjárást az álom és a valóság küszöbein át. Úgy, mint a Trilógia első két darabjában, a Tükör által homályosan (1960) illetve az ’Úrvacsora’ c. filmjeiben.
Úrvacsora
„Az Isten alászáll, és befészkeli magát egy emberbe. Először csak olyan, mint valami hang, mint valamilyen súlyos dolognak a tudása, mint valami parancs. Fenyegető vagy kérlelő, visszataszító, de izgató is. Aztán egyre jobban megismerteti magát, és az ember próbára teheti az isten erejét, megtanulhatja szeretni, feláldozni magát érte, és eljuthat a teljes odaadásig és a teljes ürességig. Amikor eléri ezt az ürességet, az Isten birtokba veszi emberét, és vele végezteti el a munkáját. Aztán magára hagyja üresen, kiégve, megfosztva az evilági élet további lehetőségeitől. Ez történik Karinnal. A határvonal, melyet át kell lépnie, a tapéta különös mintázata.” – írja Ingmar Bergman a „Képek” c. könyvében, s így aztán, kicsit mintha „Tükör által hományosan” látnánk az eredendőt és a jövőt.
A trilógia második darabjában, az „Úrvacsorá”-ban mindvégig az az ÉN áll a középpontban, aki fenyegetőzik, dühöng, könyörög, és aki szeretne kikerülni a zavaros helyzetéből. „Folyamatos játék zajlik a főoltár előtt. A mindent lezáró végső dráma: Nem engedem el a kezed, amíg áldásodat nem adod rám." Az ÉN bemegy a templomba, magára zárja az ajtót, és ott marad lázas állapotban. Az éjszaka kétségbeejtő csendje, a sírok, a halottak, a sóhajtó orgonasípok, a patkányok, a múlt szagfoszlányai, a homokóra, az iszony, amely épp ennek az éjszakának szülötte. Ez a Getsemáne, a keresztre feszítés, az ítélet.
„Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" – kérdezi Ingmar Bergman kétségbeesetten és könyörgőn.
Úrvacsora – Duna Tv: május 1., kedd
Csend – Duna Tv: május 8., kedd