A közszolgálati csatornák javítottak a második negyedévben a közönségarányukon az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor a kereskedelmi adók részesedése 3,9 százalékponttal csökkent a Nielsen Közönségmérés legfrissebb adatai alapján. A tévézés egyébként még mindig igen népszerű szórakozásnak számít itthon, és a tabletek és okostelefonok terjedése ellenére naponta átlagosan 4 óra 38 percet töltöttek a magyarok a képernyők előtt az április-júniusi időszakban, ami 10 perccel volt több, mint egy évvel ezelőtt.
A legtöbb időt, ahogyan eddig is, az 50 évesek, vagy náluk idősebbek töltötték a tévé előtt, naponta átlagosan 6 óra két percet. Az ő esetükben egyébként az átlagoshoz képest nagyobb mértékű volt a növekedés, hiszen ez 16 perccel több, mint 2013. második negyedévében – derül ki a Nielsen Közönségmérés adataiból. A kereskedelmi szempontból kiemelten fontos 18-49 éves korosztály esetében 7 perces növekedést mért a nézettségmérést végző cég, ők átlagosan 3 óra 53 percet töltöttek a képernyők előtt. A legkisebb mértékben a gyermekek esetében nőtt a tévézésre szánt idő, de még ők is 3 órát és 8 percet szánnak erre egy nap, ami 4 perccel több mint 2013 második negyedévében.
A Nielsen adatai szerint az idén április-június között az országos kereskedelmi csatornák együttes közönségaránya a teljes népességet vizsgálva 27,1 százalék volt, ami 3,9 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól. Ebből főként a közszolgálati csatornák profitáltak, amelyek átlagosan a tévézők 17,6 százalékát tudták elérni, ami 3 százalékponttal több mint 2013 második negyedévében. Ebben feltehetően szerepet játszik az is, hogy a június 12-én kezdődött labdarúgó világbajnokságot a köztévé közvetíti, és az esemény alatt ugrásszerűen megnőtt az M1 nézettsége.
Ugyanakkor a közszolgálati csatornák még így is csak a harmadik legnépszerűbb szereplőnek számítanak a hazai tévés piacon, az általános szórakoztató adók részesedése ugyanis 17,9 százalékos, vagyis magasabb.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A Nielsen adatai szerint a második negyedévben a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,8 százalékos volt, míg a műsorfogyasztásnak 14,8 százalékát tette ki. A műsorfogyasztás aránya magasabb volt a sugárzás arányánál a nem zenei szórakoztató, a hírek, aktuálpolitika, gazdaság, valamint az információs műsortípusok esetében is. Ellenkező irányú az eltérés a zenével, művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos, valamint a reklámokat, műsorajánlókat is tartalmazó egyéb műsortípus esetében.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a sör került, második a szénsavas üdítő, a harmadik helyen pedig a szeletes csokoládé termékosztályának televíziós hirdetései állnak a második negyedéves, teljes népességre vonatkozó adatok alapján.
(mmonline)
