Február 27. 20:20 | M1
Egy család - két varázsló
Karaktere összetéveszthetetlen, humora egyedi, és ha elkezd beszélni, akkor gyakorlatilag leállíthatatlan. Legyen szó a kopott bakterházak világáról, esetleg egy kereskedelmi hajó rakterében tett japán utazásról, a Budapest-Bamako ralin begyűjtött kalandokról, Badár Sándor mindig elvarázsolja a közönséget.
A fia, Badár Tamás ugyanezt szavak nélkül éri el, ő ugyanis kiváló bűvész. Az idő múlását a család persze nem csak azzal méri, hogy hány új trükkel gyarapodik Tamás repertoárja, hanem a kerek évfordulókkal is. Márpedig – ha hiszik, ha nem – Badár Sándor a közelmúltban ünnepelte ötvenedik születésnapját. Abban talán egyetérthetünk, hogy ez maga a kor megcsúfolása, hiszen a Karinthy-gyűrűs humoristán egyszerűen nem fog az idő. Energiája és fiatalossága töretlen, improvizációs képessége pedig nem hogy kopna, hanem egyre csillogóbb az idő múltával. Hogy mindebből mi sül ki, ha még Fábry Sándort is hozzáadjuk a képhez – nos, azt meg se próbálják kitalálni, inkább látogassanak el személyesen műsorunk következő nyilvános felvételére, február 20-án, csütörtökön a Millenáris Teátrumba. Azt már előre megígérhetjük, hogy szem nem marad szárazon!
Teljes összhangban
A tehetségkutatók már családi hagyománynak számítanak náluk, hiszen Bach Szilvia is a Ki mit tud? révén jutott szereplési lehetőséghez pályája elején, és most lánya, Danics Dóra is egy hasonló, zenei műsornak köszönheti népszerűségét.
Anya és lánya persze nem csupán ebben hasonlítanak, mondhatni teljes az összhang közöttük – méghozzá szó szerint, hiszen már Dóri kiskorától nap, mint nap együtt énekelnek otthonukban. Pályájuk kezdete is sok hasonlóságot mutat, hiszen mindketten keményen megküzdöttek a sikerért. Míg édesanyja leginkább a humorpódiumok vendége volt, Dóri évekig járta zenekarával a klubok és a fesztiválok világát, az igazi áttörést azonban egyértelműen a televíziós szereplés hozta meg neki. Ennek köszönhetően ma már hétvégenként akár négy-öt helyszínen is koncertet ad, édesanyja pedig szemmel láthatóan legalább annyira büszke a gyermekére, amilyen örömmel Dóri nézte Szilviát a színpadon kiskorában. Jöjjön el Ön is a Fábry következő felvételére, ahol anya és lánya közös történeteket elevenít majd fel Dóri kamaszéveiből, de azt is megtudhatja, miért rendkívül szórakoztató stopposként közlekedni Európában. A helyszín a Millenáris Teátruma, az időpont február 20., csütörtök. Ne hagyja ki!
A pillanatba zárt akció
Manapság, amikor csak a színes-szagos, mozgó, zizegő, hangos, érintőképernyős, interaktív, közösségi élmény képes labdába rúgni a média piacán, feltűnik egy fiatalember, aki még hisz a képzelet erejében.
Szélmalomharcnak tűnhet az elszántság, hiszen miért is erőltetné meg bárki az agyát, miért is próbálná elképzelni mindazt, amelyet készen is megkaphat? Pedig szürkeállományunk úgy van kódolva, hogy apró részletekből, szilánkokból is képes komplett egészestés játékfilmet kreálni, csupán néhány támpontra van szüksége.
Pontosan ezeket kínálja tálcán a képregény műfaja, amely – igaz, személyes részvételt is követel a fogyasztótól – de éppen ezért, olyan páratlan élményt nyújt olvasója számára, amelyet egyetlen más műfaj sem. Ez azonban hihetetlen profizmust feltételez az alkotótól, hiszen annyira karakteresen kell ábrázolni a kulcskockákat, hogy bárki fel tudja építeni magában a hiányzó dramaturgiát. Ennek a mestere Futaki Attila képregény-rajzoló, aki immáron világhírnévre tett szert eddigi munkái okán. Hogy miként lehet tettenérni a pillanatot, és hogyan lehet ezzel nemzetközi elismertséget kivívni, azt Ön is megtudhatja, ha ellátogat a Fábry következő nyilvános felvételére, február 20-án, csütörtökön, a Millenáris Teátrumba.
Kaland az élet
Százhat országban járt, megszámlálhatatlan fotót és diapozitívot készített, expedíciói és útjai során több, mint hetven filmet forgatott, és annyi kalandot gyűjtött be, amennyi akár egy városnyi ember számára is elegendő lenne egy életre.
A természet iránti érdeklődése és szeretete még a háború előtti cserkészkévekből ered, ekkor tanították meg ugyanis tanárai arra, hogy nagyító nélkül nem is érdemes nekivágni egy erdőnek, ugyanis a szabad szemmel látható világon túl sok-sok pici mikro-univerzum is körbeveszi a vándort. A cserkészet betiltása után illegális indiánná lett a kommunista diktatúra alatt, a természet iránti szeretete ugyanis töretlen maradt. Innen már egyenes út vezetett az expedíciók, az úti- és természetfilmek világához. Járt az emberevő pápuák között, és lefilmezte a nehezen értelmezhető halotti torukat, meglátogatta egy elefánt a Zambézi partján álló sátrában, ő volt az egyik első magyar extrém-síelő, korrupt katonák zárták börtönbe Zimbabwében, de perui indiánok elől is kellett menekülnie egy váratlan felkelés kitörésekor. Juhász Árpád neve talán pont ezek miatt kovácsolódott egybe végérvényesen a kalanddal, az utazással, és az ismeretterjesztéssel. Találkozzon vele Ön is személyesen a Fábry következő nyilvános felvételén, február 20-án, csütörtökön a Millenáris Teátrumban, és hallgassa útimeséit, amelyek hol viccesek, hol torokszorítóan izgalmasak, de mindenképpen érdekesek és szórakoztatók.
