Távközlés - A digitális átállás befejezésével milliárdokat érő 4G frekvenciák szabadulnak fel, 2013-ban jöhet az árverés is
Egy évvel korábban befejeződik a digitális átállás: idén novemberben már kizárólag digitális jelekkel érkeznek a földi tévéadások, pedig a törvény szerint erre még bő egy év volna. Azért döntöttek az idei átkapcsolás mellett, mert már idén pénzzé szeretnék tenni az így felszabaduló frekvenciákat.
Ma jelenti be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, hogy két ütemben, július és október végén befejeződik Magyarországon a digitális átállás, vagyis a földi sugárzású televízióadókat egy újabb, modernebb technológiával juttatják el a lakossághoz.
Ennek előnye nemcsak a jobb kép- és hangminőség, de az is, hogy egyetlen vivőfrekvencián több program is továbbítható egyszerre, mindennek következtében pedig egy sor olyan frekvencia szabadul fel, amelyeket széles sávú mobilinternetre lehet majd használni.
A digitálisan sugárzott adók vételéhez nem kell új készülék, bármilyen ma is használható televízión jönnek majd a digitális csatornák, de a legtöbb tévé esetében egy beltéri egységet (set top box) és egy ahhoz használható antennát be kell szereznie annak, aki földi sugárzású tévét szeretne nézni, vagyis nem fizetne sem a kábeles, sem pedig a műholdas szolgáltatásért. Az ingyenes tévézéshez tehát van, akinek új eszközöket kell beszereznie, ám ezért cserébe a mostaninál több mint kétszer annyi csatornát lehet majd nézni: az m1, m2, RTL Klub, TV2, Duna TV, Duna World és az Euronews is fogható lesz.
A digitális átállást eredetileg és az uniós kötelezettségeknek is eleget téve 2011 végén kellett volna befejezni, de a 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány az egyik első intézkedéseként ezt a dátumot kitolta 2014 végére, mondván, az ország nincs felkészítve a váltásra. (A felkészítés a mindenkori hírközlésért felelős hatóság feladata volt.) Ezzel valóban adtak időt a lakosságnak, egyszersmind elodázták a digitális maradéknak nevezett 800-as frekvenciasávok értékesítését, amit már akkor a negyedik generációs mobilnetnek dedikált az uniós közös stratégia.
De tény, hogy ma már a legtöbb új tévékészülék alkalmas az MPEG4 kódolású adások vételére, így jelentősen nőhetett azóta az alkalmas készülékek száma. Ugyanakkor 2011 során szinte semmi, 2012-ben pedig csak jelképes lépéseket tettek a szakmai felkészülés jegyében. Ezek közé tartozott, hogy két kísérleti területen, Barcs és Sopron vételkörzetében befejezték a le-, pontosabban az átkapcsolást. E folyamat során arról gyűjtöttek adatokat, hogy a leghátrányosabb helyzetű nézőket hogyan tudják segíteni.
Arról ugyanis törvény rendelkezik, hogy az információhoz való alkotmányos alapjognak csak úgy lehet megfelelni, ha a rászorultaknak az állam segíti az átállást. A legfrissebb adatok szerint több mint 530 ezer olyan háztartás lehet az országban, ahol csak földi sugárzású tévét néznek, azaz nem fizetnek előre sem kábel-, sem műholdas szolgáltatásért. Az eredeti törvény s az NMHH 2011-es költségvetése még 11 milliárd forintot címkézett erre a célra, ám ennek legutóbb abban a jogszabályban volt nyoma, amely az NMHH 2011-es költségvetésének végrehajtását hagyta jóvá 2012-ben.
Azóta a pénz vagy eltűnt, vagy más jogcímen van a hatóság költségvetésében. A rászorultaknak igényelniük kell a támogatást, amelynek összege Budapesten csaknem 25 ezer forint, vidéken egy szűk ezressel több. Ez meglehetősen nagyvonalú támogatás: a hatóság egy közbeszerzésen megvásárolt set top boxot, megfelelő antennát és szerelési támogatást is ad a rászorultaknak, akik választhatják azt is, hogy a támogatásból kapjanak műholdas vagy kábeles alapcsomagot is a nyilvántartásba vett szolgáltatóktól. Kérdés, milyen lesz és mennyibe kerül a beltéri egység, hiszen azt a kiskereskedelmi forgalomban már 8500 forint környékén lehet kapni. Az is kérdés, mennyien igénylik majd a támogatást. A két kísérleti körzetben mintegy félezer igény érkezett.
A digitális átállással végül felszabadulnak a negyedik generációs mobilszolgáltatásra alkalmas sávok, s azokat a hatóság információnk szerint már idén pályáztatni kívánja, hiszen a költségvetésnek szüksége van a bevételre. Kérdés, hány blokk kerül kalapács alá – egy friss rendelettervezetből arra lehet következtetni, hogy három vagy négy –, s mennyi pénz folyhat be az értékesítésből. A nemzetközi példák ígéretesek, már ha azok lebegnek a hatóság döntéshozóinak szeme előtt. A brit szabályozó, az Ofcom a 800-as és 2,6 GHz-es frekvenciákért 2,3 milliárd fontot kasszírozott.
(nol.hu)
