"Nem kicsi, nem savanyú és a miénk. Mi az? – A kultúránk. A nemzeti. (Kéretik normálisan (*) értelmezni.) Melynek egyik forrása a paraszti kultúra, melynek gazdagságára és szépségére méltán lehetünk oly büszkék, s melynek gazdagságát és szépségét oly kevesen ismerjük. 
Régebben ez persze nem volt téma, minden ment a maga természetes útján, a parasztok szántottak-vetettek, szőttek-fontak, énekeltek-táncoltak. Aztán jöttek-mentek a különböző eszmék, nemzeti öntudatra ébredések, forradalmak izmusokkal, társadalmi változások, és-a-többi-és-a-többi, és akkor egyszer csak elindult a rácsodálkozás, később a rémület és a felismerés, hogy ez el fog tűnni… Hamarosan. Vagy mégsem? Abban a formájában, ahogy ez volt: mindenképp. De egy új formában: semmiképp. Az optimizmusra pedig azok a fiatalok adnak okot, akik szabadidejükben a próbatermeket választják, ahol Kárpát-medencei táncokat és zenéket tanulhatnak saját és másodsorban mások szórakoztatására. Most indul egy televíziós vetélkedő, a Fölszállott a páva, ahol rég nem látott figyelmet és lehetőséget kapnak ezek a fiatalok és velük együtt ez a kultúra. Mit várnak a versenyzők? A műsor közben ez majd kiderül. Mit várok én a versenytől? Hogy sok embert a fotelhoz szegez majd az a szépség, amit ez a kultúra magában rejt, az a tudás, amivel ezt a kultúrát egyesek művelik és az a lehetőség, hogy mindennek – aktív – részese lehet bárki. (Na nem a fotelban, hanem például egy táncházban. Persze…énekelni bárhol lehet…) Valószínűleg nem vitatja egyetlenegy terapeuta sem, hogy a mai (városi) embernek közösségi élmény-hiánya van, ezért szeret ő annyira koncertekre járni, együtt ugrálni-lélegezni-énekelni-kiabálni amit mindenki ismer, ahol egy nyelvet beszélnek, pop-nyelvet leginkább, mert hiszen az a legnépszerűbb – mert a legtöbbet játszott –, nem baj, ha nem értjük, bikicsunáj, van azért, amit érteni vélünk, iccakára meedzsík, pedig hej, olyan mulatságba keveredni, ahol egy emberként azt zengik, hogy “Már ezután úgy élem világom...!”, nna az azigazi élmény… (A közösségi.)
(*) “normális” itt: szélsőségektől és politikától mentes"
(Fölszállott a Páva)
