Az újgenerációs technológiák újrarajzolják a fogyasztói szokásokat és a média világát, éppen ezért az idei Media Hungary konferencia központi kérdése az, hogy ki éli túl a digitális vihart. A több mint 200 hazai és nemzetközi előadót felvonultató szakmai rendezvény a hagyományos médiától, az internetes újmédián és a mobil kommunikáción át a hirdetési piacig az iparág teljes spektrumának aktualitásait szedi ízekre.
Két napra ismét a Balaton-partra költözik a hazai médiavilág krémje: 2014. május 13–14-én, Siófokon rendezik meg a Media Hungary 2014 konferenciát.
Az idén tizenkilencedik születésnapját ünneplő szakmai fórumra több mint 1300 látogatót, a magyar média és kommunikációs szakma legbefolyásosabb szereplőit várják a szervezők. A médiapiac legátfogóbb hazai konferenciája komplexen felöleli a média világával kapcsolatos aktuális kérdéseket és legfrissebb trendeket. Több előadás és fórum az iparág egyik legforróbb témáját járja körül, nevezetesen, hogy a digitális forradalom milyen kihívások és döntések elé állítja a hagyományos médiát globális és hazai szinten egyaránt.
A Media Hungary 2014 konferencián többek között olyan jelentős médiapiaci szereplők és nemzetközi nagyvállalatok szakemberei is előadnak, mint a Google, a Sanoma, a Ringier, az Axel Springer, a Pannon Lapok Társasága, az RTL Klub, a TV2, az MTVA, az Index, az Origo, a Metropol, a Vodafone, a Magyar Telekom vagy a Telenor.
A médiaipar egyik nagy megoldandó feladata, hogy a „digitális bennszülötteknek” nevezett generáció (2000 után születettek) már teljesen másként fogyasztja az audiovizuális tartalmat, mint szüleik. A mai tizenévesek párhuzamosan akár 2-3 különböző képernyőt (televízió, okostelefon, tablet) képesek figyelemmel kísérni. Az X, Y, Z generációk között pedig nemcsak médiahasználatban, hanem a tartalom típusát tekintve is hatalmas különbségek vannak. A konferencián éppen ezért szó lesz arról is, hogy milyen műsor- és tartalomtípusok uralják ma a televíziózást és az internetet, illetve mit és milyen médiumokon hoz majd a jövő…
Hungarikumok vagy nemzetközi receptek, azaz mi kell a nézőnek?
Szintén a televíziós tartalmakhoz kapcsolódó témakör, hogy a tévécsatornáknak saját fejlesztésű műsorok készítésébe vagy inkább külföldön bevált formátumokba érdemes-e invesztálni. A konferencia arra a sokakat foglalkoztató kérdésre is keresi a választ, hogy más-e illetve más kell-e legyen egy műsor attól, hogy a közszolgálati vagy ha a kereskedelmi tévén kerül adásba.
Hogyan alakítja át életünket a digitális televíziózás?
Az egyre inkább terjedő, digitális televíziózást lehetővé tevő set-top boxok óriási mennyiségű, az egyes háztartások szokásait, preferenciáit jelző adatot halmoznak fel. A konferencia keretében olyan kérdésekre keresik választ, mint, hogy milyen technikai és jogi feltételekkel és milyen célra hasznosíthatók ezek az adatok?
Mégsem kell temetni a nyomtatott sajtót?
Néhány éve még sokan a nyomtatott sajtó végét jósolták. Mára azonban világossá vált, hogy a print termékek képesek a megújulásra: a digitális kor jelentette kihívásokra leggyorsabban és/vagy leghatékonyabban reagáló kiadók új bevételi forrásokat kutattak fel, átalakították üzleti modelljüket, hatékonyabbá tették működésüket – egyszóval nem csak a túlélésre rendezkedtek be, hanem a javukra is fordították a változásokat.
(mmonline)
